4. Furcsa hívás..

Fura, hogy Lilly meg sem szólalt egész úton.
Mikor hazaértünk a ház üres volt, mert anyu és apu is dolgozott. Lilly egyből lehuppant a kanapéra és bekapcsolta a TV-t. Én a konyhába mentem, ebédet főzni. Elővettem egy csomag tésztát, paradicsomszószt, és csirkemellet. A recept alapján összeállítottam az Olaszos csirkemellet.
-Kész az ebéd!-jelentettem ki úgy egy óra múlva.
Lilly betrappolt a konyhába és leült. Két perc múlva türelmetlenül dobolt az asztalon.
-Éhes vagyooookk...kaját akaroookk...!!
-Jó pillanat. - Kiszedtem egy adagot neki és elé toltam.
-EZ MI??!-kérdezte, miközben fintorgott..
-Olaszos csirke!-Mondtam-Nem tetszik?
-De...guszta...-fintorgott tovább.
Nevettünk mind a ketten és nekiláttunk az evésnek.

Csrrrr....megszólalt a telefonom.
-Ismeretlen szám?? Ki lehet az?-Kérdeztem Lillytől.
-Nem tom, veddfe akko, megtod..-és tömte magába tovább a kaját. Úgy látszik mégsem lett olyan rossz.
-Tessék? Elizabeth Stewart!-szóltam bele.
-Hallo! Szia!..Justin vagyok!-válaszolt andalító hangján.
-Szia!-Mondtam meglepődve!-Honnan tudod a számom?-tettem hozzá.
-Tudod, amikor reggel összetalálkoztunk..-nevetett- Egy papírod véletlen az enyémek közé csúszott..de csak a beiratkozásnál vettem észre, hogy nem az enyém.-tette hozzá zavartan.
-Ó..akkor azért nem volt meg.-tűnődtem el rajta.
-Aha..biztos, de nem ezért hívtalak.-mondta zavartan.
-Akkor miért?-kérdeztem érdeklődve.
-Hát..izé..szeretnék mondani neked valamit!-jelentette ki.
-Oké, hallgatlak!-mondtam.
-Hát..igazából..négyszemközt jobb lenne.-válaszolt, de még mindig zavart volt.
-Ja..rendben..akkor..-folytattam volna, amikor félbeszakított.
-Nincsen kedved ma este velem sétálni?-szegezte nekem a kérdést.
-Dehogynem..örömmel...-mosolyodtam el- És mikor, hol?-kérdeztem, most már én is zavartan.
-Este..a Venice Beach-en.
-Oké, hánykor?
-Hat körül neked jó?
-Tökéletes.
-Akkor ott találkozunk.
-Köszi, hogy hívtál! Szia-köszöntem el.
-Szia!