-Csak egy ismerős-mondtam és elmosolyodtam.
-Szóval randid lesz a parton, ma este?-szegezte nekem a kérdést.
-Neem! Dehogy, ez nem randi!-mondtam, de közben eltűnődtem egy kicsit, mi lehet olyan fontos Justinnak, amit telefonban nem lehet megbeszélni?
-Köszi..-mondta Lilly, megköszönve ezzel az ebédet, és felment az emeletre.
Én csak bambultam és Justinon járt az eszem. Végre egy fiú, aki tetszik, évek óta nem volt ilyen... Eszembe jutottak a gesztenyebarna szemei, és megint majdnem leestem a székről.
Arra eszméltem, hogy anyu és apu hazajöttek.
-Sziasztok gyerekek!-mondták egyszerre.
-Sziasztok!-megöleltem őket.
-Milyen volt az első napod?-kérdezte anyu.
-Hát rosszul indul..-mondtam savanyúan.-Reggel 3/4 órát késtünk, mert elaludtam, és aztán még dugóba is kerültünk..
-Ez csak a beiratkozás volt, nem számít, hogy elkéstetek-mosolygott apu-Meg hát tegnap nehéz napunk volt-tette hozzá.
- És mi volt a jobbik része a napnak?-vágott közbe anyu.
-Hát...-elpirultam-Az még csak most jön.-jelentettem ki.
-Ho-ho..fiúügy..-mondta anyu viccelődve.
-Na jó én menekülök!!-jelentette ki apu, amin anyuval nagyot nevettünk. Közben Lilly is lejött.
-Én megmondtam, hogy randi!-jelentette ki elégedetten-De kivel mész el?-kérdezte kíváncsiskodva.
-Justinnal -mondtam és megint elpirultam.
-MII??!-kérdezte ingerülten.
-Mivan? -kérdeztem tőle.
-Semmi, csak annyi, hogy elveszed tőlem életem pasiját!-ordított rám, mérgesen.
-Ugyan már Lilly...hisz csak ma reggel ismerted meg!-kiabáltam én is vele.
-Te bolond vagy!-mondta lenézően- Ő Justin Bi....-és hirtelen a szájára tapasztotta mindkét kezét, és elvörösödött. Hirtelen levette a kezét, és pökhendin odavágta nekem: "Hagyjuk"..és felrohant az emeletre.
-Ez mi volt?-kérdezte apu a kanapéról.
-Semmi!-az órára néztem és csak ekkor vettem észre, hogy már délután 5 óra van.
-Ajjajj..mennem kell készülődni!-mondtam miközben felfele rohantam a lépcsőn.
Bementem a szobámba és a ruháimat ledobtam magamról. Elmentem zuhanyozni, hajat is mostam. Mikor készen voltam berohantam a gardróbba, előszedtem egy szürke csőnadrágot meg egy pink színű toppot. Felkapkodtam őket. A hajamat kisimítottam és egy kis sminket tettem az arcomra.
Mikor kiléptem a szobámból találkoztam Lillyvel.
-Jó a toppod..-mondta gúnyos hangon, és gyilkos tekintettel nézett rám.
-Kössz...-csak ennyit vágtam hozzá, mert nem volt kedvem most összeveszni vele.
Lerohantam a lépcsőn, útközben majdnem hasra estem, annyira siettem, mert már fél 6 volt. Ügyetlenül belebújtam a tornacipőmbe, és kirontottam az ajtón.
-Sziasztok! Elmentem!-kiabáltam be.
-Szia! Ne maradj túl sokáig!-kiabált anyu utánam.
-Jó!
Ezzel kiléptem az ajtón és a kocsimhoz mentem. De az én csotrogányom sehol sem volt, a helyén egy tűzpiros Volvo állt.
Nem hittem a szememnek.
Berohantam a házba!
-Anya, apa!-kiáltottam.
-Mondtam, hogy észreveszi.-hallottam, ahogy anyu apuval nevetgél.
-Boldog születésnapot kicsim!-mondták egyszerre.
Könnybe lábadt a szemem, hiszen álmomban sem gondoltam volna, hogy kocsit kapok a 17-dik születésnapomra! Főleg nem, hogy ilyen kocsit!
-Köszönöm!-mondtam , de a könnyeim még mindig folytak.
Apu a kezembe ejtette az új járgányom kulcsait. Ezzel elindultam vissza a kocsimhoz, hogy lemehessek a partra. Az új autóm mellé érve végigsimítottam az oldalát...egyszerűen nem bírtam elhinni, hogy ez a csodajárgány az enyém. Beültem és elindítottam. A motor halkan felmordult. Alig hallottam, a régi roncsom motorhangjához képest ez dorombolás volt. Leértem a partra, mondanom sem kell, az amúgy 15 perces útból, 4 perc alatt lent voltam.
Megláttam az ezüst Range Rovert és leparkoltam mellé.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése