7. húú.. anyám...

Sziasztok!
Ma felraktam nektek az első 7 fejezetet, holnap hozom a folytatást.
Remélem eddig tetszik a történet. Komizzatok, és Iratkozzatok fel.

[Justin Bieber Hungary oldalak:
- https://www.facebook.com/pages/Justin-Bieber-Hungary/274692562606025
- https://www.facebook.com/idezetek1994
Lájkold az oldalakat kérlek! Köszönööm.] 
xo

 

Kéz a kézben sétáltunk, amikor...csrrr..csrr...megszólalt a telefonom. Na ez a valaki tudja hogy kell elrontani a legszebb pillanatokat! Elővettem a telefont, anyu volt az.
-Szia anya!-szóltam bele.
-Szia kicsim! Nem akarok zavarni, de már fél 11 lesz, haza kéne jönnöd.-mondta aggódóan. Justin közben egy hajtincsemmel játszott.
-Jójó megyek, anyu várj, Justin is jöhet?-kérdeztem.
-Persze kicsim, csak te legyél itthon.-mondta aggódva.
-Oké, akkor megyünk, szia.-és ezzel letettem a telefont és Justinra néztem.
-Mi az?-kérdezte Jus.
-Semmi csak anyu aggódik, haza kéne mennem, de azt mondta jöhetsz te is.-mondtam mosolyogva.
-oké.-mosolygott.
Elindultunk a kocsik felé, mikor odaértünk elengedtem a kezét, de Ő utánam kapott, megfogta a kezem, odahúzott magához és megcsókolt. Mint az előbb most is teljesen leblokkoltam. Minden eltűnt körülöttünk, csak Ő és Én voltunk az egész világon. Átöleltem a nyakát, és közelebb húztam. Megint úgy 5 percig csókolóztunk, mire eltoltam magamtól, és megöleltem. Ő egy édes puszit nyomott az arcomra, és elnézve mellettem, bámulta a kocsimat.
-Új kocsi?-kérdezte meglepődve, miközben a kocsija felé sétált.
-Igen a 17. szülinapomra kaptam a szüleimtől.
-Boldog szülinapot.-mosolygott és a kocsijától visszafutott hozzám.
Éppen nyitottam volna ki a kocsiajtót, amikor felkapott és megölelt.
-Köszi.-mondtam, amikor levegőhöz jutottam. Erre Ő egy mosollyal válaszolt. Beültünk a kocsikba, és a házunk felé vettük az irányt.Én mentem elöl, Ő pedig követett. Belenéztem a visszapillantó tükörbe, és Ő már figyelt engem. Elmosolyodtam és dobtam neki egy puszit. Erre Ő elkapta és rám kacsintott. Végre hazaértünk, felálltam a szokásos helyemre a felhajtóra. Mikor kiszálltam a kocsiból, csak akkor vettem észre, hogy Ő már mellettem áll, és a kezét nyújtja. Besétáltunk a házba kézen fogva. Lilly amikor meglátott felállt a kanapéról és könnybe lábadt a szeme.
-Hát ezt nem hiszem el, ez nem lehet igaz!-mondta szomorúan. Felrohant a szobájába bömbölve.
-Mi a baja?-kérdezte Jus.
-Semmi, szerintem csak féltékeny.-jelentettem ki.-Mivel Te vagy élete pasija.-tettem hozzá halkan, mire Jus megszorította a kezem.
-Sziasztok!-anyu jött ki a konyhából.
-Csókolom. Justin Bieber vagyok.-nyújtotta a kezét udvariasan és a szája elé kapott.
-Mi??! Te vagy Justin Bieber????-még az állam is leesett. Szóval ezért viselkedett úgy a sulinál Lilly, meg reggel, meg a testőrök...ANYÁM..már mindent értek... Justin megfogta a kezemet és a szobám felé húzott, én mutattam neki az utat.
- Húú ez nagyon szép!-álmodozott Jus. Miközben terelte a szót.. De nem jött be neki, mert átláttam rajta.
- Mi volt ez az elöbb? - kérdeztem.- A akkor az egész csak színjáték volt, amit a parton mondtál... - kérdeztem visszatérve a lényegre. Leültünk az ágyra.
-Dehogy volt színjáték..pontosan ezért nem akartam, hogy tudd, hogy ki vagyok. Mindig minden lány csak a "hírnevemért", meg a pénzemért van velem, de Te más vagy, és ezt bizonyítja az, hogy amikor összejöttünk Te még azt sem tudtad, hogy ki vagyok! Aminek felettébb örültem, eddig a percig...-mondta és lesütötte a szemét..
-Szóval Justin...Bieber....-mondtam és elcsuklott a hangom. - Húú.. Anyám.. - néztem magam elé.
-Igen..-mondta de nem nézett rám.
-Szóval Lilly ezért volt olyan..-mutattam rá.-De miért nem mondta el nekem??-tanakodtam.
-Könnyen megvesztegethető.-mosolygott.-Adtam neki, egy dedikált CD-t.-vigyorgott tovább.
-Oh..értem.-mosolyogtam el én is.
-Ne haragudj, hogy nem mondtam meg!-mondta bűnbánóan.
-Nem haragszom, de nem lesz több ilyen ugye?-kérdeztem és a szemébe néztem.
-Nem lesz több, megígérem!-jelentette ki, és örömében egy puszit nyomott az arcomra.
Ledőltünk az ágyamra, összebújtunk.

A hosszú csókcsaták után Justin megszólalt.
-Lizzy, szeretnék kérdezni valamit.-mondta zaklatottan.
-Mit?-kérdeztem kíváncsian.
-Remélem nem haragszol meg...uh..hát Te..tudod..szűz vagy még?-nyögte ki végül, és beleharapott a szájába.
Felültem, hogy láthassam az arcát. Szeme ragyogott, miközben száját harapdálta.
-Igen..miért..Te már nem?-kérdeztem kíváncsian.
Elmosolyodott.
 - De igen...de ez legyen a kettőnk titka.-mondta kacéran.-Ártana a hírnevemnek.-viccelődött.
Mellébújtam, szorosan átfogtam a derekát, Ő a hajammal babrált. A szememet már alig bírtam nyitva tartani, egyszer csak elnyomott az álom...