2012. november 13., kedd

13. Apple marad ?

Sziasztok!
Fent van az újabb +3 rész!
Holnap hozom a folytatást!
Komizzatok, és Iratkozzatok fel Rendszeres olvasónak, kérlek! 
Remélem tetszeni fog, Jó olvasást!
xo
  

Egész éjjel alig aludtam, mert Justint bámultam, hogy milyen édesen alszik, és arra gondoltam, vajon mit álmodhatott, annyira nyugodt volt.
Reggel kisettenkedtem a konyhába, lefőztem a kávét és kitöltöttem egy bögrébe, majd gyorsan felkaptam magamra egy sortot, meg egy trikót, és elszaladtam a boltba. Alig volt valaki, még nagyon korán volt. Vettem Apple-nek kutyakaját, meg jutalomfalatot, friss zsömlét és szalámit, meg friss zöldséget. Hazasiettem, hiszen még készítenem kellett reggelit is.
Amikor hazaértem még mindenki aludt, szerencsére. Készítettem szendvicseket, és egy kis edénybe Apple-nek is tettem ki konzervet, egy másikba pedig vizet.
A kávé még forró volt, így töltöttem bele egy kis tejet, mert Justin úgy szereti, tettem bele cukrot neki, és egy tálcán bevittem a szobámba a szendvicseket, a kávét, majd kimentem a kutyus reggeliéért is.
Azt a földre tettem, majd felkeltettem Justint sok pici puszival.
- Kicsim! Itt a kávéd - mondtam és elmosolyodtam, amikor Jus fél szemmel felsandított rám.
- Köszi - mosolygott.
- Apple-nek is hoztam reggelit. - mosolyogtam vissza rá.
- Tényleg ? - kérdezte csodálkozva, miközben a szemét dörzsölgette.
- Igen, talán, de tényleg csak talán, megszerettem.
- Tudtam én, hogy nem tudsz majd neki te sem ellenállni. - mondta és felkacagott.
Egy édes csókot lehelt az ajkamra, majd megint elsimított egy tincset az arcomból.
Amikor felöltöztünk, magához húzott és olyan édesen csókolt, olyan szenvedéllyel, hogy megint mindenem beleremegett.
- Levisszük sétálni? - kérdezte mikor egy kicsit elhúzódott tőlem.
- Hát persze - mosolyogtam.
Ezer éve nem éreztem ilyen boldognak magam. Justinnal minden tökéletes volt, és most, hogy láttam mennyire szereti Apple-t, már nem volt kifogásom ellene, hogy megtartsuk, hiszen a gazdája nem jelentkezett, még.
Jus kergetőzött a kutyussal, míg én leültem a homokba, és sunyiba fényképeztem őket. Csak néztem őket, és azon töprengtem, hogy mi lesz, karácsonykor. Vajon mit vehetnék Justinnak, hiszen mindene megvan. Mit vehetsz egy olyan embernek?!
Hiszen karácsony hamarosan itt van, még egy hét, mi pedig már három hónapja vagyunk együtt, és semmi nem hiányzik a kapcsolatunkból, csak is a testi kapcsolat. Mindig ezen agyaltam, de megértettem Justin helyzetét, tudtam, hogy nem fog az anyukája döntése ellen fordulni. Így nem is próbálkoztam vele, de nem is akartam az édesanyja ellen fordítani. Még is kívántam Justint, és ez ellen nem tudtam tenni.
- Figyelj! Justin! - mondtam, amikor letelepedett mellém a homokba.
- Tessék? - kérdezte.
- Mit szeretnél karácsonyra? - böktem ki.
- Semmit, csak azt, hogy velem maradj! - mondta és megcsókolt. Kihúztam magam öleléséből, mélyen a szemébe néztem.
- Rendben, akkor majd kitalálok valamit. - Tudtam, hogy semmi értelme kérdezősködni, hiszen úgy sem mond majd semmi kézzel foghatót.
- Oké. - mosolygott.- És te? - kérdezte, feszültség ült ki az arcára.
- Ugyan azt! - jelentettem ki, mert nem akartam, hogy megajándékozzon, hiszen már a születésnapomon is megtette.
Bólintott, majd felhúzott, és leporolta magát, én is így tettem.
- Apple marad? - kérdeztem lelkesen.
- Igen - mosolygott.
Kézen fogva elindultunk hazafele...

2 megjegyzés: